Söprű, lapát

                 

- Ne söpörd már rám folyton a szemetet! Tudod milyen undorító?!
- Tudod... Söprű vagyok... Te meg lapát... Ez a dolgunk...
- De ez akkor is visszataszító! Képzeld el, milyen rossz, amikor folyton minden mocskot rád szórnak, aztán a kukának ütnek, hogy minden leessen rólad, majd undorral az arcukon ledobnak.
- Szerinted nekem nagy boldogság, amikor velem szedik le a pókhálót? HALÓ! Tériszonyos vagyok! Na meg a "boszorkány járgányának" se csupa móka lenni...
- Én felmondok! Elegem van! Én ettől több vagyok! Többet érek!
- Nemhogy örülnél...
- Minek?!
- Hogy nem vagy WC papír...

(Franer Emese, 11. C)